Péterfy Gergely

1966-ban születettem Budapesten. 

Az ELTE latin-ógörög szakán szereztem diplomát 1993-ban. 1994-től 2011-ig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanítottam. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak voltam felelős szerkesztője és műsorvezetője. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgoztam mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikálok novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője voltam a Törökfürdőnek (1993–2001). 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztettem.

2015. október 30-án tartottam székfoglaló előadásomat a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.

2017-2018 között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója voltam.

2019-ben feleségemmel, Péterfy-Novák Évával megalapítottam a prózaírást és trauma/írást oktató Péterfy Akadémiát, ami 2026 óta a Liberanos Akadémia nevet viseli.

A 2000-es évek eleje óta Kisorosziban éltem feleségemmel. 2020-ban az olaszországi Todiban, az Ulpiusok városába költöztünk, ahol 2020. október 8-án létrehoztuk az Umbriai Magyar Köztársaság nevű művészeti és politikai projektet.

2022-ben Felhő Café néven könyvkiadót alapítottunk.

Első novelláskötetem 1994-ben jelent meg. A korai novelláimat gazdag kultúrtörténeti ismeretek és mély emberismeret jellemzi. Ezt követte 1998-ban első regényem, A B oldal, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a 70-es 80-as évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. A Tűzoltóparancsnok szomorúsága című, 2000-ben megjelent regényem az ezredforduló megváltozott emberképét és a felnőttségbe lépő ember útkeresését ábrázolja.

A 2004-ben megjelent Bányató egy zárt világ keretei között vizsgálja a létezés tragikomikus reménytelenségét. A regény német fordítása (Baggersee, 2008, Zsolnay Verlag) jelentős kritikai sikert ért el. A regényből ugyanezen a címen írt forgatókönyvéből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be. A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készült mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját.

Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámám, A vadászgörény a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írtam. Meseregényeim (Misikönyv, Örök völgy) mágikus fantáziavilágában játékos formában ugyanazokat a problémákat járja körül, amelyet aztán a Halál Budán történeti (2008) tablója jelenít meg. A Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményekre épülő regény az esztétikailag megélt lét, az egyén cselekvési lehetőségei és a történelem erejének összefüggéseit tárják az olvasó elé.

Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített PhD értekezésem szolgált a 10 éven át írt Kitömött barbár című regényem alapjául, amelyet 2015-ben AEGON művészeti díjjal ismertek el.