Péterfy Gergely
A regényírás nem az első betű leütésénél kezdődik (és meglepő módon nem a ‘vége’ szó kitételénél végződik). A legtöbb szerző hónapokon, éveken át tervezi a művét,
Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös
Részletesebb „recenzió” helyett itt most néhány párhuzamos állapot-történetiséget mutatnék fel, melyekben mind megjelennek a fenti másságosságok egynémely részei. Az elsőként kiválasztott, esettanulmány-értékű jeles regény Péterfy
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatóját a regényírásról, irodalompolitikáról, a NER-kompatibilitásról és a Moszkva-téri bulikról kérdeztük.
A képzett értelmiség épp most megy el, mert rosszul érzi magát itthon. Marad a formátlan, alaktalan, tradíció nélküli embertömeg, és jöhet a Homo sovieticus, a
A magyarok igazságáról, lemaradottságáról, valamint a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikomikumáról szól Péterfy Gergely új regénye, a Kitömött barbár. Ki volt az a néger,
Péterfy Gergely prózaíró. A legjobbak közül való. Többek között azért, mert tudja: nemcsak a mű számít, a kinyomtatott könyv, hanem az is, amit a szerző
Jó pár hete egy korabeli metszet kissé túlzó, ám mégis megkapóan szép reprodukciójával nézek szembe, erős kontúrokkal rajzolt térkép barnított pauszon, Le Golfe de Venise,
Ha negyven év elteltével a túlélő emlékezetében a Bécset, Budát a töröktől felszabadító háborúkról a halál diadala, a bomló, rothadó holttestek látványa a legerősebb kép,
1991 óta publikálok novellákat. 1994-ben jelent meg az első kötetem a Liget kiadónál, Félelem az egértől címmel. Második kötetem – első regényem – 1998-ban jelent meg A B oldal címen