
Péterfy Gergely: A Kitömött barbár a szabadságról szól
Péterfy Gergely szerint a Kitömött barbár az emberi szabadságról szól. „Vannak történetek, amelyek csak évszázadok múltán nyerik el jelentőségüket, ez is azok közé tartozik” –

Péterfy Gergely szerint a Kitömött barbár az emberi szabadságról szól. „Vannak történetek, amelyek csak évszázadok múltán nyerik el jelentőségüket, ez is azok közé tartozik” –

A három milló forinttal járó, tizedik Aegon Művészeti Díj nyertesével az első interjút a DRÓTon olvashatjátok. Méghozzá a görögségről, Európáról, Adyról, feleségéről, a Kitömött barbár

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel

„Ahogy álltam a Természettudományi MúA Kitömött barbár izgalmas korrajz a tizennyolcadik század második feléről és a tizenkilencedik század első évtizedeiről, ráadásul radikálisan átértelmezi, megújítja hagyományos Kazinczy-képünket is.

Elismerő kritikák, számos orgánumban megjelent interjúk, egy jól szervezett PR-tevékenység részeként sorjázó Facebook-fotók − az utóbbi idők egyik legnagyobb irodalmi sikerének örvendhet Péterfy Gergely új

Kazinczy Ferencnek a magyar művelődéstörténetben játszott szerepét Péterfy Gergely regényének utolsó oldalán érzékelteti leginkább a szerző: nélküle az irodalmi élet korabeli szereplői olyanok lettek volna,

A magyarok igazságáról, lemaradottságáról, valamint a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikomikumáról szól Péterfy Gergely új regénye, a Kitömött barbár. Ki volt az a néger,

Viszonylag régen, évekkel ezelőtt olvastam Péterfy Gergelytől utoljára bármit is, konkrétan Halál Budánt, ami mind a mai napig kellemes emléknek számít. Új könyve, a Kitömött

A beszélgetés témája Péterfy Gergely: Kitömött barbár című regénye. Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Gács Anna, Margócsy István és Visy Beatrix.

Péterfy Gergellyel, a Kitömött barbár című regény írójával beszélget Jánossy Lajos kritikus, és Varga Benedek.