Kazinczy Ferencnek a magyar művelődéstörténetben játszott szerepét Péterfy Gergely regényének utolsó oldalán érzékelteti leginkább a szerző: nélküle az irodalmi élet korabeli szereplői olyanok lettek volna, „mint a gyerekek, amikor magukra maradnak a házban, és végre arra használhatják a zongorát, amire mindig is akarták: ugrálni fognak rajta”. A Kitömött barbár azonban nem csak Kazinczy miatt fontos.