Péterfy Gergely
Ha egy szöveg Dante-idézettel nyit, az azért elég erősen felajánl bizonyos olvasatokat. Mi több, belekerget minket az olvasatokba. Például abba, hogy itt a pokolba való
Péterfy Gergely Digó című regénye egyre gyorsuló hanyatlástörténetként is értelmezhető. Főhőse, Winter Henrik alapvetően negatív alak, ugyanakkor előkerülnek személyisége rokonszenves vonásai is.
Péterfy Gergely új regénye egy sokágú, sokfelé nyitott történet sűrű szövésű mondatokkal, igen gazdag háttéranyagot és kultúrtörténeti motívumokat is beépítve a regény szövetébe. Ezek részletes
Péterfy Gergely regénye nem volt könnyű olvasmány. Őszintén mondom, kíváncsian vártam, hogy hova futnak a cselekmény szálai a 406. oldal végére. Különböző érzések és gondolatok
Péterfy Gergely – akinek nevét olyan regények fémjelzik, mint a Kitömött barbár vagy A golyó, amely megölte Puskint – legújabb könyvében, a Robotmesében ezúttal a fiatalabb korosztályt célozta meg, méghozzá
Kevés olyan regényt olvastam az elmúlt öt évben, amelynek minden lapja érdekfeszítő, ahol minden bekezdésben történik valami lényeges, azaz nem lehet üresjáratról, öncélú nyelvzsonglőrködésről vagy
A Bányató a szerző harmadik regénye volt 2004-ben, első kiadásakor jelentős sikereket ért el. 2006-ban ugyan ezen a címen Paczolay Béla rendezésével film készült belőle, 2008-ban pedig
A Péterfy-regényeket a 2014-es Kitömött barbár sikere óta különösen nagy várakozás előzi meg, de most elérkezett a szkepticizmus ideje – legalábbis ami a szerző új
Olga. Több helyen is olvastam már, hogy Péterfy Gergely új regénye, A golyó, amely megölte Puskint (Bp., Kalligram, 2019.) kiváló mű, s volt, aki hozzátette,
Herkulesvár. A Dunakanyarban fekvő fiktív, ám a történészeket is foglalkoztató település már nevében hordozza a mitológiai elemekkel teleszőtt regény ízét. Itt, a római limesen ütközik