Ma jelenik meg Olaszországban egy magyar szerző, Péterfy Gergely első olaszul kiadott könyve; a művet korábban már németre, csehre és szerbre is lefordították. Péterfy évek óta Umbriában, Todiban él. Feleségével, Péterfy-Novák Évával, aki emberi jogi aktivista és kedvtelésből író, 2020 októbere óta egy művészeti és politikai projektet működtetnek „Umbriai Magyar Köztársaság” néven, amelynek mintegy ötszáz, virtuális tiszteletbeli útlevéllel rendelkező polgára van. Ezzel párhuzamosan Liberanos Academy nevű kezdeményezésük keretében prózaírást tanítanak, valamint a trauma és az írás kapcsolatát vizsgáló kurzusokat tartanak.
„EZ A FÖLD már azóta a szellemi otthonom, hogy harmadik osztályos voltam a középiskolában” – mondta az író a Forbes Hungarynek adott 2025-ös interjújában. – „Akkor olvastam Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét (olaszul: e/o, 1996, B. Ventavoli fordításában – a szerk.), és attól a pillanattól kezdve lenyűgözött ez a világ. Ehhez a kultúrához klasszika-filológiai tanulmányaim is kötnek: az ókori világ történetei, alakjai és mítoszai. Most pedig az Ulpiusok városa végre fizikailag is az otthonommá vált.”
Mielőtt Olaszországba költöztek volna, a Péterfy–Novák házaspár húsz éven át Kisorosziban élt, egy észak-magyarországi faluban, ahol különösen sok értelmiségi és a magyar irodalmi, illetve művészeti élet meghatározó alakja telepedett le, köztük a nemrég elhunyt Nádas Péter, valamint Mészöly Miklós és Polcz Alaine, akiknek művei olaszul is olvashatók.
1966-BAN SZÜLETETT BUDAPESTEN, humán tudományos képzettségű; Péterfy a Miskolci Egyetemen is tanított. Dolgozott televíziós és rádiós műsorok szerkesztőjeként, valamint a Törökfürdő és az Új Holnap című irodalmi folyóiratoknál. 2017 és 2018 között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója volt. 1991-es írói debütálása óta összesen tizenhat kötetet jelentetett meg, regényeket és novellásköteteket egyaránt.
A mantovai Festivaletteraturán Igiaba Scego és Melania G. Mazzucco társaságában mutatja be A kitömött barbár című regényt. A mű eredetileg 2014-ben jelent meg, azóta lefordították cseh, német és szerb nyelvre, most pedig Antonio D’Auria fordításában olaszul is megjelent az Anfora kiadónál (408 oldal, 26 euró).
A kritikák, az interjúk és az ügyes kommunikációs munka révén a könyv 2014 regénye lett Magyarországon.
„Amikor a Természettudományi Múzeumban jártam, és előttem, a vörös szekrényben ott állt az a fekete test, eszembe jutott, amit Ferenc mesélt nekem arról, milyen különös kapcsolat fűzte Angelo Solimant a múzeumhoz. Már kora reggel ott volt az ásványtani gyűjteményben, és sorra vette a terem közepén hatalmas tornyokba rakott, felszegezett ládákat. Minden ládán annak a családnak a neve állt, amelytől a gyűjtemény származott: alig akadt olyan jelentős család a Habsburg Birodalomban, amelynek neve ne szerepelt volna valamelyik címkén.”
MÁR A REGÉNY KEZDŐ SORAIBÓL sejthető a mű földrajzi és történelmi közege; a regényt Magyarországon a rangos Aegon-díjjal jutalmazták.
1796-ban, miközben Kazinczy Ferenc, a magyar költő, író, műfordító és nyelvész – akit a magyar nyelv megújításában, a nyelvújításban játszott alapvető szerepe miatt a „nyelv szobrászának” is neveznek – börtönbüntetését tölti, barátja, Angelo Soliman meghal.
SOLIMAN MŰVELT, AFRIKAI SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS VOLT, akit még gyermekkorában elraboltak és Európába hurcoltak. Messinában rabszolgaként eladták egy korabeli nemesasszonynak, aki később Johann Georg Christian Lobkowitz szicíliai kormányzónak ajándékozta, majd Bécsbe került. 1735-ben udvari komornyik lett, arisztokraták és olyan zenészek barátja, mint Wolfgang Amadeus Mozart, továbbá a természettudományok lelkes kutatója és a bécsi kulturális körök jelentős értelmiségije volt.
Több nyelven beszélt: kanuriul, csehül, franciául, angolul, latinul, németül és olaszul is. II. Ferenc császár parancsára, aki preparált emberi testeket gyűjtött, Soliman holttestét kitömték, majd kiállították a Természettudományi Múzeumban.
Sophie Török, Kazinczy feleségének elbeszélésén keresztül a regény a két férfi barátságát, a másság tapasztalatát és a felvilágosodás kérdéseit vizsgálja. Életében Solimant a sikeres beilleszkedés mintapéldájának tekintették, halála után azonban, kitömött testként, a korszak etnológusainak vizsgálati tárgyává, valamint annak a tudományos rasszizmusnak az áldozatává vált, amelyet átitatott a kor oligarchiájának reakciós posványa.
Aligha lehetne aktuálisabb.
ChatGPT fordítás