Mai értékítélettel két géniusz életét tárja elénk Péterfy Gergely a XVIII. századból, akik azonban kortársaik szemében barbárok voltak. Kazinczy Ferencnek a „nagy magyarok” tipikus sorsa jutott osztályrészül. Ma, mint jelentős irodalmárunkra, anyanyelvünk megújítójára, nemzeti függetlenségünk elszánt harcosára tekintünk rá, akinek biztos helye van nemzetünk nagyjainak panoptikumában. Életében jobb esetben megmosolyogták, rosszabb esetben megvetették honfitársaink: Bolond ez, hogy értelmetlen szavakat hadovál? Goethét, Schillert olvassanak a németek, egy magyar nemes jobban tenné, ha jobbágyai megzabolázásával töltené az idejét! A világirodalmat magyarra fordítani? – Ugyan, kinek?!Aki olyan nem e világi gondolatok jegyében, mint a szabadság, emberi méltóság lázadozik, ahelyett, hogy örülne kiváltságos társadalmi helyzetének, meg is érdemli a tömlöcöt!