Milyen a hangulat a választások előestéjén?
„Rendkívül feszült, szinte őrült. Ez az orbánizmus éveinek és egy rendkívül erőszakos választási kampánynak az eredménye. Magyarország egyfajta hideg polgárháborút él át. És minden nap új fejlemények vannak.”
Összeesküvések, megrendezett merényletek, szélsőséges politikai retorika, a választási csalás gyanúja. Melyik epizód rázta meg a leginkább?
„Meghallgatni a telefonbeszélgetést a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter és az orosz Lavrov között. Szörnyű volt. Már önmagában is borzalmas, hogy egy miniszterünk az oroszoknak számol be arról, mi hangzik el az Európai Unióban, de a hangnem, a Lavrovval szembeni szervilizmus különösen megdöbbentő volt. Szijjártó egy orosz érdekeket szolgáló ember. Képzeljük el, ha hasonló felvétel kerülne elő Tajaniról, és a kormány még aznap nem mondana le: Róma lángba borulna.”
Ön „hideg polgárháborúról” beszél: ez Orbán politikai kampányának az eredménye?
„Igen, mert Orbán rendszere valójában úgy működik, mint egy igazi maffia. Az Európai Unióból érkező forrásokat ellopták, és a miniszterelnökhöz közeli körhöz irányították, az ő saját céljaira. A magyar vállalatokat pedig fenyegetésekkel arra kényszerítették, hogy egyfajta védelmi pénzt fizessenek. Ez egészen elképesztő.”
Mit jelent ez az ország számára?
„Ha Orbán hatalmon marad, az azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag az Orosz Föderáció részévé vált. Még ha formálisan ez egyelőre nem is látható, a valóságban így van.”
Mégis erős történelmi emlékezet él, például 1956 kapcsán. Hogyan magyarázható ez a Putyin-féle Oroszországhoz való közelség?
„Sajnos Magyarország több hullámban felszámolta az értelmiségi és polgári elitjét. Először, a holokauszt idején, meggyilkolták a zsidókat, mintegy 600 000 embert. Aztán a háború után kitelepítették a németeket, körülbelül 200 000 főt. Az ötvenes években pedig felszámolták a polgári származású társadalmi réteget, több százezer embert. A magyar forradalom után több mint 200 000 ember hagyta el az országot. A kommunizmus elpusztította a civil társadalmat. Nem maradt semmi, csak az apátia.”
Milyen következményei vannak ma ennek a történelemnek?
„Magyarország képtelen az aktív társadalmi összefogásra, a kollektív tiltakozásra. Mert az 1956-os forradalom után a szovjet kommunizmus módszeresen felszámolt minden közösségi gondolkodást. Ezért ma a magyarokat elsősorban az egyéni önzés, a személyes túlélés érdekli. Igen, a helyzet valóban nagyon súlyos. Szeretett Magyarországom nehéz helyzetben van.”
Van reménye az új generációkban?
„Fordulóponthoz érkeztünk. A fiatalok – a többségük – a kormány ellen fog szavazni. Ez a Z generáció más történelmet élt meg, mint az előzők: nyitottabb, képes kilátni a határokon túlra, és nincs megmérgezve a propagandától úgy, mint az ötven év felettiek. Ma különösen megdöbbentő, hogy Trump és Putyin ugyanazon az oldalon állnak: Trump támogatását fejezte ki Orbán iránt, miközben Putyin a másik oldalon megpróbálja manipulálni a választásokat.”
Ön szerint valós ez az autokráciák közötti közeledés?
„Magyarország különleges ország, egyedülálló nyelvvel. A szomszédaink nem értenek minket, és mi sem értjük a szomszédainkat. Ezért az ország nagyon alkalmas egyfajta kísérletre: az Orbán-rendszer egyfajta – mondjuk így – neonáci, autokratikus, feudális, posztmodern modellkísérlet. Ukrajnát Oroszország még háborúval sem tudja meghódítani. Magyarország viszont – úgymond – szinte önként vetette alá magát. Háború nélkül. Mert a magyarok többsége, elsöprő többsége csalódott maradt az 1989-es rendszerváltásban. Ez a kiábrándultság döntő szerepet játszik ebben a folyamatban.”
Mit vártak a magyarok 1989-ben, ami nem valósult meg?
„Azt, hogy nagyon könnyű lesz változtatni, hogy olyanokká válunk, mint Ausztria, hogy meggazdagodunk. De nyilvánvaló, hogy ez nem lehetett sem könnyű, sem azonnali. Azt mondják, a keleti életstílus az inerciára épül. És ez a keleti – orosz – tehetetlenség egy nagyon veszélyes hagyomány: oda vezet, hogy az embert semmi sem érdekli, amíg van egy kis vodka és krumpli.”
Orbán hatalmon marad?
„Biztos vagyok benne, hogy ha Orbán hatalmon marad, azt csak választási csalással tudja elérni. És csak az oroszok segítségével.”
Van valami, ami ezeket a választásokat megkülönbözteti a korábbiaktól?
„E választások legnagyobb sajátossága – amelyet szinte egyedülállónak tartok a nyugati politikai történelemben –, hogy a magyar politikai kínálatban már nincsenek sem baloldali, sem kommunista pártok, és még az úgynevezett kereszténydemokrata formációk sem maradtak meg. Lehetséges, hogy Magyarország lesz az első ország, ahol a hagyományos politikai felosztás végleg eltűnik.”
És a Tisza párt?
„A Tisza párt egyfajta politikai Gesamtkunstwerk, egy „politikai vegyesfelvágott”.”
Miért változtatott irányt Orbán 2009-ben, és miért közeledett Oroszországhoz?
„Valami furcsa dolog történhetett. Nem tudjuk, pontosan mi. De szerintem Putyin talán azt mondhatta: ‘Viktor, visszatérünk. És te eldöntheted, melyik oldalon akarsz állni, amikor megérkezünk. Ellenünk vagy velünk.’”
Társadalmi szempontból a magyar társadalom közelebb áll az Európai Unióhoz vagy egy posztszovjet modellhez?
„Nyilvánvalóan az Európai Unióhoz. A magyarok többsége az EU oldalán áll. Még Viktor hívei is. Ők is az Európai Unió részei akarnak lenni, de liberális szabadságjogok nélkül, szabadság nélkül, bevándorlás nélkül, afrikaiak és arabok nélkül stb. Ezek a náci jellegű elképzelések két egymásnak ellentmondó dolgot akarnak egyszerre.”
Van ok reményre?
„Reméljük. Reméljük, hogy a fiatalok dönthetnek, hogy a fiatalok megnyerik ezt a harcot. Nagyon reméljük.”
