
Írókat nem lehet tenyészteni
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatóját a regényírásról, irodalompolitikáról, a NER-kompatibilitásról és a Moszkva-téri bulikról kérdeztük.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatóját a regényírásról, irodalompolitikáról, a NER-kompatibilitásról és a Moszkva-téri bulikról kérdeztük.

A képzett értelmiség épp most megy el, mert rosszul érzi magát itthon. Marad a formátlan, alaktalan, tradíció nélküli embertömeg, és jöhet a Homo sovieticus, a

Péterfy Gergely prózaírót három olyan regényéről kérdezte Szilágyi Aladár, melyek előkészítették a szerző legsikeresebb könyve, a Kitömött barbár megírását. Az Aegon-díjas mű megszületése maga is felér egy regénnyel…
A Kitömött barbár című Aegon-díjas regényeddel szárnyára vett a hírnév, bár azelőtt is ismert alakja voltál a kortárs magyar irodalomnak. Köztudott, hogy a könyv Kazinczy

Ne higgy a szegénynek címmel közölt vitairatot Péterfy Gergely a Népszabadságban. Arról beszélgettünk: miért vált “gyűlöletessé” a szegény, miért hiteltelen ma a pedagógus, és hova vezet

A Kitömött barbár című, legújabb regényedben a felvilágosodás utáni időszak művelődés- és politikatörténeti hátterét vázolod föl, Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátsága erre apropó. Ez

Az ATV szerkesztőségében beszélget egymással Péterfy Gergely és Rónai Egon.

Péterfy Gergely szerint a Kitömött barbár az emberi szabadságról szól. „Vannak történetek, amelyek csak évszázadok múltán nyerik el jelentőségüket, ez is azok közé tartozik” –

Az idei Aegon Művészeti Díjjal jutalmazott Kitömött barbár bizarr kultúrhistóriának indult, amiről a szerző azt gondolta, van a mának szóló érvényes üzenete. Aztán a jelen